ITT A GLAMI FASHION (Re)SEARCH 2. RÉSZE - A MAGYAROK ÉRDEKLŐDNEK A FENNTARTHATÓ DIVAT ÉS HAZAI MÁRKÁK IRÁNT

2019/07/02

 

 

Még év elején volt egy bejegyzésem, ami az online vásárlási szokásokról szólt és a hazai online divatpiac helyzetét vizsgálta. Most elkészült  GLAMI nevű divatböngésző második kutatási is, mely 2000 magyar vásárlót kérdezett a fenntarthatósággal és a hazai márkákkal kapcsolatban. A Fashion (Re)search projekt a vállalat azon törekvését szolgálja, hogy friss és releváns információkat szolgáltasson a médiának és a kereskedelem szereplőinek az online divatpiac trendjeiről, folyamatairól.

A Fashion (Re)search második kutatásának eredményei alapján megállapítható, hogy a magyarok érdeklődnek a divatipar világa, vagyis annak környezetre gyakorolt hatása vagy a munkakörülmények iránt, de nincsenek elegendő vagy biztos információik mindezekről (57%). Ennek tükrében elmondható, hogy minél több aktuális és érdemleges információra, adatra, valamint megfelelő tájékoztatásra van szükség ahhoz, hogy a divatipar folyamatainak ismerete befolyással legyen a döntési mechanizmusukra a vásárlást illetően. A kutatás szerint a válaszadók 63%-a leggyakrabban konkrét szándékkal vásárol, de alkalomadtán megvesz nem tervezett termékeket is. 80%-uk már megszokott, bevált üzleteket, webshopokat részesít előnyben, ahol főleg ready-to-wear termékeket választ, 14%-uk pedig használt ruha üzletekben vagy Facebook csoportokban (is) vásárol. Mindössze a válaszadók 2%-a költ luxusüzletekben és 1%-a magyar márkáknál.

 

A kutatásban részt vett alanyok legnagyobb százaléka (62%) a fenntarthatósági faktorok közül a környezetbarát anyagokat veszi figyelembe vásárláskor. 20%-uk egyáltalán nem figyel oda a fenntarthatóságra, a környezetbarát gyártási folyamat és a divatcikkeket készítők munkakörülményei a magyar fogyasztók 7-11%-át foglalkoztatják. Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy terméknek, hogy fenntarthatónak tekinthessük, a legtöbben az organikus, lebomló, újrahasznosítható anyagokat említették (55%), a gyártási folyamatot 49%, a megfelelő munkakörülményeket 27%, a tanúsítványokat 41% tartja fontosnak. Mindebből az látszik, hogy a magyarok nagy része csupán a felhasznált anyagok mentén értelmezi a fenntarthatóságot.

A Fashion (Re)search válaszadóinak 44%-a az időtlen divat híve, de egyéni ruhagyűjteményeit olykor az aktuális trendek darabjaival egészíti ki. 29%-ukat főleg a divatirányzatok befolyásolják vásárláskor, de néha örökérvényű darabokat is választanak. A sérült darabokat a legtöbben (45%) megjavíttatják, egy részük otthon viseli (38%) vagy eladományozza (36%) azokat.

 

A magyarok 71%-a hajlandó lenne többet fizetni egy-egy ruhadarabért, ha tudná, hogy az fenntartható körülmények közt készült, és 67%-uk ignorálná azokat a márkákat, melyek tisztességtelen munkakörülményeket, gyártási folyamatokat alkalmaznak, vagy szennyezik a környezetet – amennyiben erről pontos információik vannak. Ugyanakkor a válaszadók 47%-a egy fenntartható márkát sem ismer; 27%-a hallott már Stella McCartneyról és 10%-uk ismeri a Patagoniát. A kutatás szerint a válaszadók 90%-a nyitott lenne a hazai és fenntartható divatmárkákra, hiszen 86%-uk jobb minőségűnek tartja a magyar termékeket, mint az Ázsiából importált divatcikkeket.

A GLAMI célja, hogy fenntartható és hazai divatmárkákat is képviseljen a közeljövőben, mely pozitív hatású lehet mind a vásárlók, mind a márkák, mind a környezetvédelem szempontjából. A magyar divattervezőket térítés nélkül fogja szponzorálni a vállalat, a fenntartható márkákat illetően pedig egy egyedi szűrő és egy speciális kiemelési funkció beépítésével segít abban, hogy könnyebben rátaláljanak a vásárlók az környezetbarát és etikus brandekre. Mivel a magyaroknak kevés ismeretük van a fenntartható divatmárkákkal kapcsolatban, a GLAMI egy listát is készít ezekről a vállalatokról, a jövőben pedig lehetővé teszi majd, hogy a vásárlók értékeljék is az egyes webshopokat és azok termékeit. Mindezek tükrében a GLAMI egy, a divatipar különböző szegmenseiről átfogó képet nyújtó, releváns információs és kereskedelmi csatornává válik a kelet-közép-európai régióban.

 

 

 

 

Share on Facebook
Please reload

Kövess!

  • Instagram
  • Facebook
  • Pinterest

Olvastad már? 

Please reload

© 2017 | Minden jog fenntartva | Kovács Delinke